Sok ember gondolja úgy, hogy a madarak téli etetése nagyon fontos dolog. A rendszeres etetéssel elérhetjük, hogy sokkal több színes madarunk énekeljen vagy éppen pusztítsa a rovarkártevőket jövőre a kertben.

Erdei pinty A kis énekeseink legtöbbje télen nem is látható nálunk, mert a rovarevő madarak egyszerűen nem találnak táplálékot, ősszel melegebb tájakra vonulnak, egyesek egészen Dél-Afrikáig, ahol a mi telünk idején van éppen nyár és sok-sok rovar. Természetesen nem csak a kis énekesmadarak, hanem a nagytestű gólyák, gémfélék, darvak, récék, vadludak, egyéb vízimadarak , de a ragadozók is jórészt elvonulnak. Vannak viszont olyanok is, melyek a távoli Északon költenek és a kellemesebb Kárpát-medencében töltik a telet. Ilyenek a süvöltő, téli pinty, zsezse, csonttollú, nagy őrgébics, néhány ragadozó madár, de a közismert vetési varjú is, mely október 14 és 17 között jelenik meg csapatosan a városi parkokban és március elején egyik napról a másikra hirtelen hazaindul a lengyel-orosz síkságra költeni. (Különben tavasszal az egyre hosszabbodó nappalok indítják be bennük a szexuálhormonok termelődését.)

Csuszka Mivel etessünk?

A télen nálunk maradó és költési időben fiókáit rovarokkal etető énekesmadarak, például cinegék, csuszka, harkályok, de még a verebek is kénytelenek magokat enni. Legjobb számukra a napraforgó magja, mely olajtartalma miatt jelentős energiatartalékot ad a hideg napokon. A cinegéket etethetjük kiakasztott szalonnabőrdarabbal, marhafaggyúba kevert és belefagyott vegyes magvakkal (madárkalács), dióbél hulladékkal is.
A pintyfélék szeretik a földről fölszedni a napraforgómagot, kölest stb., de a tarka tengelic, a meggyvágó vagy a zöldike és a csíz még a szélben himbálódzó műanyagflakonon vízszintesen keresztüldugott hurkapálcikára is rászáll a napraforgómagért.
Rigókat és áttelelő vörösbegyet a talajra kiszórt apróra vágott almával, konyhai ételmaradékokkal - mint főtt sárgarépa, burgonya, rizs, felvágott vagy más húsféle - etetünk. Nagyon szeretik a túrót vagy a keményre főtt tojást is, de ezekkel etetni már drága mulatság.
Balkáni gerlét és házi (parlagi) galambot búzával, kukoricával is etethetünk. A balkáni gerle egyre ritkább, mióta a háztáji baromfitartás is lassan visszaszorul, így kevesebb elhullott takarmányhoz jutnak hozzá. A másik problémát számukra a lakott területekre beköltözött szarkák okozzák, melyek szívesen fogyasztják a gerlék tojásait, fiókáit. A városi galambokat jobb, ha nem etetjük, úgyis sok kárt okoznak a műemléképületeken és többféle betegséget is terjesztenek.

Mivel ne etessünk?

A kenyérmorzsa olyan eleség, mellyel vigyázni kell. Valójában jó táplálék, de csak annyit adjunk a madaraknak, amennyit még aznap elfogyasztanak. Nedves időben a kenyérmorzsa maradéka könnyen megromlik, a rajta elszaporodott baktériumok megsavanyítják. Ettől viszont a madarak bélhurutot kapva elpusztulhatnak.

Feketerigó Hol etessünk?

A cinegéket lehet az ablakra kívül fölerősített etetőben, vagy egy közeli faágra függesztett etetőn is táplálni. Aki város vagy község szélén kertes házban lakik, saját lábon álló dúcetetővel is etethet. A cinegék nagyon ügyesek, alulról is be tudnak repülni egy oldalról pl. üveglappal zárt etetőbe, nem zavarja őket, ha az etető a szélben himbálódzik, stb. A verebek sokkal ügyetlenebbek, de azért tanulékonyak, az oldalról nyíló ablaketetőket könnyen ellepik és hamar elfogyasztják a cinegéknek kitett elemózsiát.

Kékcinke Madáritató

A madaraknak fontos az ivóvíz is, ahol kerti itatóban folyamatosan biztosítunk számukra friss vizet, ott szívesebben költenek tavasszal. Ráadásul fürdeni is szeretnek, de az átázott tollruhával nehezen repülnek föl. Emiatt jobb, ha az itató-fürdetőt nyílt füves területre, bokroktól távolabb tesszük, ahonnan már nagyobb távolságból észreveszik a macskát. Ha télen minden reggel friss vizet öntünk ki nekik, hamar megtanulják, hogy addig jöjjenek inni, míg meg nem fagy a víz.

Léprigó Milyen madarakra számíthatunk?

Az etetőn a cinegék közül a szén-, kék-, barát-, fenyvescinege, a csuszka, a nagy-, közép-, kistarkaharkály, pintyfélékből az erdei, fenyőpinty, meggyvágó, zöldike, tengelic és csíz, a sármányokból a citromsármány szokott megjelenni leggyakrabban. Ha a földön is etetünk, vagy oda lehull a maradék, akkor fekete rigó, sőt egy-egy áttelelő vörösbegy, ritkán barátposzáta is szemünk elé kerülhet. Házi és mezei veréb, balkáni gerle ott fordul elő nagyobb számban, ahol még háziállatokat tartanak.

Meggyvágó Macska, karvaly...

A nagy "madársűrűség" vonzza a macskákat és télen a könnyű préda reménye a karvalyt is. A macskák ellen azzal védekezhetünk, hogy sűrű, jó fedezéket adó bokroktól távol vagy jó magasan etetünk. Ha a karvaly időnként elfog egy-egy verebet vagy más énekest, az az élet rendje... Nem öl meg többet, mint amennyit elfogyaszt.

Süvöltő Madárbarát kert

Az MME, vagyis Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület néhány hónappal ezelőtt új programot indított, felismerve, hogy sokan szeretnének tenni valamit a természetért, de nem tudják, hol kezdjék el. Több százan csatlakoztak már a programhoz, sokan olyanok is, akik nem egyesületi tagok, vagy most lépnek be az MME-be is. Sokan nem csak saját kertjükkel jelentkeznek, hanem iskolakerttel, templomkerttel, önkormányzatok városi parkkal, stb. Kapnak évente három alkalommal hírlevelet, adatlapot, sok madárbarát ötletet az etetéshez, fészekodúk kihelyezéséhez, madártáplálékot termő cserjék ültetéséhez, fészkelésre alkalmas ágvillák metszéséhez, itató készítéshez, az avar bokrok alatti meghagyásához, stb. Ha teljesítették az alapfeltételeket, akkor a házukra vagy kerítésükre erősíthető táblát kapnak, mely hirdeti, hogy ez itt egy "madárbarát kert". Bővebbet a www.mme.hu honlapról tudhatunk meg.

Sasetetés Sirályok, hattyúk, túzok, réti sas (keselyűk)

Vannak, akik a budapesti hidakról feldobott kenyérdarabkákkal etetik a lélegzetelállító mutatványokat végző dankasirályokat. Mások a nálunk maradó "félvad" bütykös hattyúkat etetik, szintén kenyérrel. Őrájuk is vonatkozik, hogy az el nem fogyasztott, megsavanyodott kenyér a vesztüket okozhatja.
Nem csak a kis énekesmadarak éheznek télen, hanem a többi, nálunk telelő madár is. Az MME egyik fontos programja a túzokvédelem. A nagyon megfogyott túzokállományt megtartani csak téli etetéssel tudjuk, mert ha elvonul Olaszországban vagy a Balkánon a többségét lelövik. Külön erre a célra vetnek a túzokos területeken repcét, melynek nem csak a magja, hanem a levele is olaj tartalmú, jelentős kalóriát adva a hidegben. Vastag hóréteg alól hótoló gépekkel szokták a repcét szabaddá tenni a túzok számára.
A télen nálunk kóborló réti sasoknak pedig elhullott állatok tetemét vagy haldögöket tesznek ki, így könnyebben kibírják a táplálékszegény időszakot. Az ilyen dögöknél más madarak is megjelenhetnek, mint pl. szirti sas, parlagi sas, egerészölyv, holló, dolmányos varjú és szarka.
Ahol még léteznek egyáltalán keselyűk, ott azokat is csak etetéssel lehet fönntartani, amióta tilos az elhullott háziállatok tetemét a szabadban kint hagyni...